Szingapúri napló 3.

 08.18. Szerda

Nyolc órakor ébredtem, hívtam Somát, ma országúti időfutam verseny volt. Nem sikerült valami jól, ugyan Stubán Ferike mindent megtett, 28. lett és az országonkénti rangsorban visszaestünk a 23. helyre. Érdekes, hogy a Franciák, Amerikaiak, nagyobb bringás országok nincsenek jelen.

A tegnapi mtb versenyen történtek érdekes dolgok. Elszakadt a lánc, vagy kitekeredett a pedál, természetesen távol a szerelő zónától, úgyhogy tolni kellett körbe a bicajt. Ami a pályát illeti, nem volt valami nagy szintkülönbség, viszont nagyon sok fordulót iktattak be. Ennek ellenére, na meg a klímának köszönhetően nagyon elfáradtak a versenyzők. Egy szakaszon egyszerű kövekből építettek egy lépcső szerű lemenőt, ahol többen is estek, közöttük Zsófi, még edzésen.

Mikor elindultam a hotelból tervszerűen szandált vettem fel, bízván abban, hogy nem fog esni. Kb. egy órát voltam egy üzletközpontban, térképet, s egyéb apróságot vettem. Szakadt az eső, de a metróban ezt csak az üvegen keresztül láttam. A kerékpáros központhoz közeli megállónál már nem esett, viszont a csatornák nagyon nehezen nyelték el a vizet, bokáig érő vízben gyalogoltam.

Délután 2 órától edzés a BMX-eseknek. Zsófi és Patrik volt érdekelt. Ugyan öt óráig tartott volna, de eleredt az eső, s ezért idő előtt befejezték. Parik jól ment, javultak rajtok, viszont a harmadik szakasz leküzdése továbbra is döcögős. A 44-es első lánckerék helyett én eggyel nagyobbat tettem volna fel, de Patrik szerint így jó. Zsófinak változatlanul sokat kell még tanulnia, de ezt tudtuk akkor is, amikor elkezdtük a felkészülést. A nagyobb és hegyesebb akadályoknál, gyorsabb tempónál felvágódott a BMX hátulja. Túl sok időt töltött a kanyarokban és nem találta az ideális íveket. Edzés végére azonban javult a mozgás. Holnap időmérő, majd verseny. A negyeddöntőben és a középdöntőben is három futamot mennek a továbbjutásért.