Út az olimpiáig 1.

Minden fiú kap egy labdát, na meg bicajt. Ő is megkapta ezeket. A labda nem sokat szenvedett, nem rugdosta a kisfiú, a háromkerekűt azonban tologatta fel-alá a kertben.

Öt éves volt, amikor először részt vett egy amatőr versenyen a soproni bécsi dombi  motocross pálya mellett kialakított nagyon kezdetleges bmx-pályán. Nagy élmény volt ez a verseny, mert utána le sem rakta a bmx-et és beiratkozott a harkai bmx klubba.

A kis fiút Radasics Vilmosnak hívták!

Az első országos bajnoki versenye a veszprémi, akkor már korszerűen megépített bmx pályán volt, ahol ő is megkóstolta a hírhedt első kanyar utáni egyes-ugratót. Itt a foga is kirepült az egyik versenyen, de a sok bukás ellenére mindig ez a gyors pálya volt az egyik kedvence.

Gyorsan kinyílt előtte a világ: eleinte az osztrák és szlovák pályákon mérte fel tudását, később már Csehország, Svájc és Hollandia következett. 9 éves volt, amikor megünnepelhette 100. versenyét, mégpedig győzelemmel az ausztriai Wels-ben.

1990-ben ő is ott volt Luzernben azon az Európa bajnokságon, ahol először szerepeltek magyar bmx-esek is. Itt lett örökös példaképe az akkori Superclass-világbajnok Bas de Bever, aki jelenleg a Holland válogatott edzője.

Még ebben az évben részt vett egy nemzetközi edzőtáborozáson is Bludenz-ben. Itt sokat tanult és a záróversenyen is dobogóra állhatott.

Sokat tanult a magyar vezetés is ezeken a nemzetközi versenyeken és az edzőtáborokban, így hamarosan elkezdtek épülni a jobb minőségű pályák és egyre több klub is alakult. Beindultak a rendszeres edzések és nem maradtak el az eredmények sem. Az akkori felnőtt kategória legjobbjai, mint Happ Krisztián, Budai Zoltán és Pruzsinszky Tamás látványos versenyei további lendületet adtak a kis Vilinek a további fejlődéséhez.

Első komolyabb nemzetközi eredménye az 1992-es olaszországi Európa bajnokságon elért középdöntős helyezése volt, ahol a kategóriájában 86 induló közül érte el ezt az eredményt úgy, hogy a középdöntő utolsó kanyarjában az első helyről bukott. 1993-ban a hollandiai Slagharenben megrendezett hagyományosan Európa legrangosabb nemzetközi versenyén átvehette az ötödiknek járó serleget. Majd ugyanebben az évben a világbajnokságon is középdöntős helyen végzett.

Sorra következtek a hazai és nemzetközi versenyek, voltak eredmények és kudarcok. A kamaszkori hullámvölgyön neki is át kellett esnie, amikor talán jobban érdekelte a könnyed élet, mint a kemény edzésmunka és ez meglátszott az eredménytelenségben is. Ennek ellenére mindig nagy csodálattal tekintett az Elit versenyzőkre és nagy izgalommal nézte a versenyüket. Elhatározta, hogy ő is itt, ebben a profi mezőnyben akar szerepelni.

16 évesen vetette bele magát az edzésekbe, elsősorban a kondicionális fejlődésre volt nagyobb szüksége és látványosan javult a gyorsasága. Junior kategóriában meg is jöttek az eredmények. Az Európa bajnoki sorozatban 2000-ben a 18. helyen zárt, míg 2001-ben összesítésben a 14. lett. Négy alkalommal lett döntős és egy alkalommal, Pardubiceben a dobogóra is felállhatott.