Borbély Ferenc pekingi naplója
Versenyről bővebben:
A rajt listából is látszik, itt senki sincs könnyű helyzetben. VB. döntős szinte a versenyzők kétharmada. Vilmosnak az első futam 6.-ra sikeredett, második 8., harmadik 4.-re. Nagyon akart, s a rajtok egy hajszállal jobbak voltak, mint tegnap. Az első egyenes rendkívül gyors, s az akadályokat túl ugrotta, sok időt töltött a levegőbe, nem haladt előre. Persze nagyon ritkán versenyzünk ilyen jellegű pályán, s ezt szokni, gyakorolni kell. Túl nagy a tempó, ahhoz, hogy megfelelő módon íven tartsák a versenyzők a bicajt. Szóval, úgy gondolom, hogy ez nagyon kiváló eredmény. Nem hiszem, hogy szégyenkeznünk kellene. A verseny végén szorgalmasan jártuk a boxokat, aláírást gyűjteni. A faluban egyébként a Magyarok már vártak bennünket, mindenki gratulált, azt hiszem elfogadtak bennünket. Visszaérkezésünkkor Fazekas Robi diszkoszvető próbálta kérni egy vacsorai útra a Harot, de végül is látván, hogy ódzkodom, ideiglenesen lemondott róla.
Ma még azért várt feladat bennünket. Negyven perces buszozás vissza a faluba, gyors fürdés, majd vacsora. 5-kor várt bennünket a TV 2-től egy riporter a 2-es kapunál. Naná, hogy a 5-ös mentünk, de legalább időben. Kimentünk a faluból, s rájöttünk, hogy ez a kapu nem az, s lazán vissza a kijáraton, persze bringával. Mire az örök észbe kaptak, már bent voltunk. Riport, felvétel, persze a legnagyobb forgalomban, szemben a járművekkel. Mivel utána nem volt előre tervezett programunk, nemes megbízatásnak tettem eleget: Csötönyi Sanyi bá-nak szereztem be harminc darab szivart, persze kínait. Ő az ökölvívók elnöke, s állandóan szivarozik a kertben. Remélem túl éli!? Még egy utolsó gyors vásárlás a falu boltjában??, s a jelvény cserélő sorra mentünk. Ez egész egyszerűen elképesztő, hogy mennyi örült foglalkozik ezzel. Az akreditációs kártya szalagjára tűzik fel.
Képeket nem tudok felrakni a galériára. Egyenként próbálom a jobbakat ide.
06.20. szerda
Korán keltünk ma, hiszen nyolckor már edzés, s időmérő. Anikónak gondjai voltak az áttétellel, néha üresbe tekert. Tegnap már próbáltam szerezni másik lánckereket, de nem tudtam. Reménykedtem, a Shimano szervizben megoldják majd. Edzés után megkerestem a szerelőt, s mivel nem volt olyan típusú lánckereke, mint ami Anikó bringáján volt, rátetettem egy komplett DxR hajtóművet lánccal. Míg szerelték a bringát Vilmos készülődött az első időfutamra. Ott hagytam a Shimanos, majd rohanás az időmérőhöz. Vilmosnak lecsúszott a szemüveg, s alig látott. Remélem a második időeredmény jobb lesz. Háromnegyed kilenckor kezd Anikó. Ma már egészen nagy a felhajtás körülöttünk, de azért megvagyunk.
Véget értek a selejtezők a férfiaknál. Nekünk Magyaroknak egészen jól sikerült. Vilmos nagy akarással versenyzett. Holnap újult erővel kezdünk neki.