Szingapúri napló 1.

08. 15. vasárnap - 08. 16. hétfő

Reggel 7 órakor indult a repülőgép amszterdami átszállással. Tulajdonképpen minden rendben volt de így is 19 óra volt az út, melybe a tranzit is beletartozik. Somogyi Mikivel (Soma) sms-et váltottunk, s terv szerint megérkezésemkor egyenesen a kerékpáros központba kellett mennem.

Ottani idő szerint 6.30-kor szállt le a gép és 9-re beszéltük meg a találkozót. Választhattam, vagy taxival megyek, vagy metróval és busszal. Mivel én nem a faluban lakom, a további közlekedés miatt a metrót választottam. Összesen 4 vonal működik itt Szingapúrban, modern kocsikkal, tökéletes tájékoztatással. 3 szingapúri dollárba került a jegy (500 ft), de csak a közelben volt megálló. Hátizsákkal, bőrönddel sétáltam a kerékpáros parkig kb. 2.5 km-et a 33 fokos, melegben, ami a közel 90 fokos páratartalom miatt még melegebbnek tűnt. Megvallóm őszintén nem esett jól. Rögtön az első beléptető kapunál kiderült, hogy a már meglévő belépőm, mely egyébként mindenhova érvényes nincs élesítve. Közben megérkeztek a versenyzők. Néhány szót tudtam váltani Zsófival és Somával. Az itteni rendezők nem tudták megoldani a belépőmet, így az olimpiai falú és a pálya között közlekedő busszal a faluba mentem. Kb. 1 óra az út. Beléptetés elégé bonyolult, mint Pekingben volt. Óriási biztonsági intézkedések vannak. Fegyveres katonák, biztonsági emberek hemzsegnek mindenhol, szinte semmit sem lehet bevinni a faluba, bőröndömben pedig, bicska és egyéb dolgok.