Szingapúri napló 6.

08.21. Szombat

Reggel 8 órától edzés volt az országúti versenyzők részére. A pályát a kikötőben jelölték ki és néhány szakasza csatlakozik a forma 1-es pálya egyes részeibe. Zsófi kezdett először. Időfutam kerekeket tett be Soma, speciális gumikkal. Természetesen defektet kapott de a shimanosok kicserélték az egész kereket.

Később a mezőny futam versenyzői is tekerhettek a pályán. Nem történt semmi említésre méltó az edzés alkalmával.

11 óra körül végett ért gyakorlatilag minden program. Somával elindultunk a szállásom felé, metróval. Útba esett a kínai negyed és néhány, külvárosi kisebb vásárló utca.

Rendkívül érdekes, amint Szingapúr hosszanti tengelye körül lévő központi részt valamilyen irányba elhagyjuk, szinte teljesen megváltozik a környezet és az emberek, jóllehet Szingapúr lakossága 75%-ban kínai. Még is más a kínai negyed. A maga pezsgésével, lüktetésével, na és persze az emberek mentalitásával. Itt szinte minden metró megálló bevásárló központban torkollik, s természetesen ebben a negyedben is így van. A különbség csak annyi, ha átmegyünk az út másik oldalára az igazi Kínával találkozunk. Piac, büfék, ruhaüzletek sokasága. Somával leültünk egy ilyen meghatározhatatlan osztályú büfé előtt, megittunk néhány üveg magas adót tartalmazó élvezeti cikket. Persze ez nem is lenne érdekes annyira, csak pillanatokon belül körbevettek bennünket, mindenféle italt, ételt kínálva, természetesen pénzért. Nagyon barátságosak, de ezt 2008-ban Kínában már megtapasztaltam. Visszafelé Soma a falúba, én pedig a hotelba indultam. Holnap az utolsó versenynap. Remélem minden rendben lesz.